A Terv

Harmadik rész: harc a barátokkal

Amint földet értek látták, hogy Miroku és Sango nem önmaga többé. Kagura elégedetten mosolygott.

-Na végre ,hogy megérkeztetek már épp kezdtünk unatkozni. Nem igaz “barátaim”?

Miroku és Sango bólintott és a fegyveréhez kapott.

-Mit műveltél velük te átkozott?-kérdezte indulatosan a hanyou

-Ó ugyan ne gyerekeskedj, csak meggyőztem őket, hogy álljanak mellém.

-Miroku,Sango nem emlékeztek ránk? Én vagyok az ,Kagome!?

-Semmi értelme –kapcsolódott be Sesshoumaru is.-Naraku irányítja őket…Idefigyelj Kagura! Hol van az urad?

Látszott, hogy Kagurát sértették ezek a szavak, mivel mindene a szabadság volt.

-Ahhoz semmi közöd. És most ha megbocsátotok, dolgunk van.Ti játszadozzadok csak.

Kivett egy tollat a hajából és elrepült Kohakuval és Kannaval együtt.

-Azt hiszed ilyen könnyen elmenekülhetsz előlem?-fenygetőzött Sesshoumaru

A szellem azon nyomban utánaeredt olyan sebességgel, hogy másodpercek alatt eltűnt a szemük elől. Kagome és Inuyasha maradtak, megmenteni barátaikat.

-Kagome, látsz ékkőszilánkot?

-Igen egyet Miroku vállában, egyet pedig Sango nyakában. Biztos azzal irányítja őket.Ki kell vennünk a szilánkokat!

Azonban sok idejük nem maradt a gondolkodásra mivel Miroku és Sango máris támadtak. A csonttörő épp Kagome felé tartott.

-Kagome vigyázz!-elrántotta a lányt

de máris érkezett a válasz:-KAZAANA!

-De mi lesz ha eltalálom? Én nem akarom bántani.

-Bízz bennem!!

-Rendben.-a lány bólintott

A nyíl elindult hatalmas rózsaszín fény kíséretében, de különös módon az örvény nem szívta magába. A nyíl végül eltérítette a szelet és elnyelte. A Kazaana hasznavehetetlenné vált.

-Ez megvan!-kiáltott Inuyasha, de a bumeráng újra közelített felé, ezúttal el is találta. A félszellem nagyot vágódott, egyenesen a legközelebbi fához. Komolyabb baja nem esett, de teljesen tanácstalan volt. A Tessaigát semmiképp sem akarta használni .

-A fenébe! Ébredjetek már fel!!! Mi vagyunk azok!

Ekkor valami villanni látszott Sango szemében, mozgása lelassult.

-Inuyasha, megpróbálnak ellenálni-vette észre Kagome.- próbáld elterelni a figyelmüket én megtisztítom a szilánkokat!

-Ezt nem engedem! Ha odamész lehet, hogy bajod esik.

-Nyugodj meg Inuyasha, nem kell aggódnod.-és már el is indult feléjük, de mindig csak néhány lépést tett, észrevétlenül, mikor a többiek Inuyashával foglalkoztak.

Meg kell hagyni a félszellemnek sem volt könnyű dolga. Ugyan a bumerángot sikeresen megfékezte, az örvény sem jelentett már veszélyt,Miroku a botjával , Sango a kardjával támadott. Közben Kagome már sikeresen Miroku közelébe került-“gyerünk csak meg kell érintenem…”

Ám ekkor Sango észrevette a lányt és rátámadt a kardjával. Kagome sikeresen elugrott, de karján hosszú sebet ejtett a kard.

-Kagome!!Jól vagy?-futott hozzá aggódva a hanyou

-Ha nem tudok a közelükbe férkőzni muszáj lesz…-megragadta az íját és célzott- el kell találnom a szilánkot! Meg tudom csinálni!

-Biztos vagy benne ?

-Igen. –válaszolta a lány teljes önbizalommal.

Kilőtt egy nyilat megcélozva Miroku vállát. A szerzetes teljesen ledermedt. A nyíl pontos volt, az ékkő kiesett a vállából, Miroku térdre rogyott, meglepetten nézve maga elé.

-Mi történt? Én …..én….ugye nem ….nem bántottalak titeket?!

-Nem-nem. Csak nyugodj meg.-nyugtatták a többiek

-És mi ..mi van Sangoval? Miért ilyen? Naraku irányítja egy ékkőszilánkkal.

De a csevelynek hamar vége szakadt, mivel a tány nagyon erős támadást intézett ellenük kardjával. De Miroku felállt és megragadta a lány karját.

-Térj magadhoz!-kirántotta a kardot Sango kezéből-Most Kagome!

Kagome érintésével megtisztította a szilánkot, majd kivette. Sango magához tért, de nagyon zavart volt.

-Mi történt? Megtámadtalak benneteket.-szomorúan nézett maga elé, ekkor vette észre Kagome kezét.

-Ezt én ? én csináltam?…Nem akartam…ne haragudj

-Ugyan csak egy karcolás. Nem a te hibád az egész Naraku terve volt.

-Sesshoumaru??

-És mit tudtál meg?- kérdezte Miroku nem várt kíváncsisággal.

-Nem túl sokat. Hiába próbáltam elintézni azt az szánalmas boszorkát, megszökött. Csak annyit mondott el, hogy ez az egész Naraku terve volt,hogy a barátaitok ellenetek forduljanak és így két legyet üthet egy csapásra. Beszennyezheti az ékkőszilánkokat és talán titeket is elintézhet….Hm…amint látom ez nem sikerült neki.

-Sesshoumaru-kérdezte Sango-és mindezt miért mondtad el nekünk?

-Mindegy tudjátok-e vagy sem. Naraku úgyis az enyém. Semmi esélyetek ellene….Ja és öcskös! Utána te következel, szóval jobb ha felkészülsz.

A szellem ezzel elindult, vissza Rinhez és Jakenhez.

-Hé megállj! Én most is elintézlek!- Inuyasha előrántotta a Tessaigát.

-Inuyasha nyugodj meg, hagyd abba-nyugtatta Kagome

-De hallottad mit mondott, most megfizet.

-Inuyasha?

-Igen

-FEKSZIK!!! Nem hiszem el!olyan gyerekes vagy inkább futkozol Sesshoumaru után minthogy Narakura koncentrálnál.

-FEKSZIK!FEKSZIK!FEKSZIK!

Hosszan veszekedtek ,míg végül Inuyasha néhány púppal a fején duzzogot távolabb. Minden a megszokott rendben történt, a csapat folytatta útját ,hogy megtalálja Narakut, immár két szilánkkal gazdagabban. Új reményekkel vágtak az útnak mivel tudták: ha összefognak bármi sikerülhet

J

Vége